Sajtófigyelő | OFOE

Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak fölháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A pedagógusok nem tolongtak, hogy jelentkezzenek a gyorsított minősítésre

A Balog Zoltán vezette humántárca felajánlotta az 1376 érintettnek, hogy ingyenesen gyorsított minősítési eljárásban vehetnek részt, amelyet ha sikeresen teljesítenek március végéig, akkor január 1-jétől visszamenőlegesen megkapják a Pedagógus II. kategória után járó fizetésüket. Ugyanakkor az eljárás nem volt veszélytelen a tanárok számára, hiszen akinek másodszorra sem sikerül a minősítés, az akár el is bocsátható az állásából.A pedagógusok nem tolongtak azért, hogy jelentkezzenek a gyorsított minősítésre. Mindössze 282-en vettek részt az alternatív eljárásban, közülük eddig 239 fő minősült sikeresen.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Hiába csúsztak át az érettségin, az egyetem felejtős lehet a szakgimnazistáknak

A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform (CKP) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) mégis arra biztatja a diákokat, hogy nyújtsanak be fellebbezési kérelmet. Erre akkor van lehetőségük, ha valamilyen technikai hibával találkoztak, például hibás javítással, hiányos feladatsorral vagy javítókulccsal. “Úgy gondoltuk, ha már rendszerszinten nem sikerült változásokat elérnünk, legalább akkor reklamálhassanak a diákok, ha alapvető dolgokat nem tartottak be a feladatsorok összeállítói” – mondta Sulyok Blanka, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője.

(Forrás: abcug)

A cél a barátságos iskolai közeg

Sikeresen lezajlott az állami intézményfenntartás decentralizációja – mondta a lapunknak adott tanév végi interjúban Solti Péter. A Klebelsberg Központ elnöke az 59 tankerület kapcsán arról is beszélt: ma már nem az a legfőbb kérdés, jó-e az új rendszer, hanem az, miként lehet még jobban működtetni. Jelezte: a tankerületi központok rendelkeznek valamennyi feladathoz a szükséges forrással, így már nem fordulhat elő, hogy nem fizetnek ki túlórákat, vagy nem teljesítik időben az iskolák eszközigénylését. http://magyaridok.hu/belfold/cel-baratsagos-iskolai-kozeg-1873729/

(Forrás: Magyar Idők)

2018-ban újabb változás jön: 30 ezer ötödikes tableten kapja a tananyagot

Palkovics László hangsúlyozta: a tervek szerint 30 ezer ötödik osztályos tanuló már táblagépen kapja meg a tananyagot 2018 őszétől. A következő években pedig a vidéki iskolákat 45 milliárd forint európai uniós forrásból számítástechnikai eszközökkel, a gépeken futó alkalmazásokkal szerelik fel, míg a központi régió intézményeiben 10 milliárd forint hazai forrást fordítanak a digitális eszközök fejlesztésére.Hozzátette: az elmúlt 15-20 évben, de különösen 2007 óta, amikor megjelentek az okoseszközök, megváltozott a diákoknak a tudományhoz, a világhoz való viszonya, a pedagógusoknak így egyre nagyobb kihívást jelent, hogyan tudják érdekessé tenni a természettudományos tantárgyakat.

(Forrás: Eduline)

Utolsó esély: ha 2020-ig nem rakjuk rendbe az oktatást, utána már késő lesz

A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési támogatás páratlan, ugyanakkor az utolsó lehetőséget jelenti hazánk számára arra, hogy a tudásalapú világgazdaságban versenyképes hazai felsőoktatás jöjjön létre – egyebek közt erről ír a Brüsszelt más kérdésekben megállítani kívánó kormányzat a Magyar Nemzet által megismert, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési tervben. A dokumentum számtalan célkitűzést és azok megvalósítását sorolja fel, amelyek jelentős részét uniós forrásokból kívánják megvalósítani.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Ezért haragszik a kamara elnöke a gimnáziumokra

A második Orbán-kormány óta a szakképzés jelenti a magyar oktatási rendszer megújításának alapját, de egy friss kormányzati jelentés arról árulkodik, hogy az intézkedések ellenére egyre rosszabb eredményeket produkál a középfokú képzési szint. S ami igazán fájó lehet a kormánynak, valamint a szakképzés átalakítását mindig is szorgalmazó Parragh László kamarai elnöknek, hogy a gimnáziumok népszerűsége töretlen, sőt, mind többen csak ezekbe az iskolákba kerülve látják biztosítottnak a jövőjüket.

(Forrás: Mindennapi Fórum)

Szakérettségi: lemondott a tételkészítő testület vezetője

Mindez azért történt, mert a gépészeti ismeretek ágazati érettségi vizsga eredményei az országos átlaghoz képest kevésbé sikeresek. Az NGM-nál hozzátették: az ágazat szerteágazó, nagyon sok részismeretet igényel és ezek szintetizálása is szükséges a felkészülés során. Az érettségi vizsga feladatsora a kerettantervi követelményeknek mindenben megfelelt, azonban a korábbi szakmacsoportos érettségihez képest a tételkészítő bizottság a hangsúlyt máshova helyezte, ami az ágazat többi területhez viszonyított gyengébb teljesítményét okozhatta.

(Forrás: Magyar Idők)

Kinek jár ingyen a tankönyv szeptembertől?

2013-tól felmenő rendszerben kezdték el bevezetni a mindenki számára ingyenes tankönyvellátást az általános iskolákban. Palkovics László a kilencedik osztályra való kiterjesztést korábban azzal indokolta, hogy ez a legdrágább évfolyam, hiszen ilyenkor több olyan könyvet is be kell szerezni, amit aztán évekig használnak a diákok.A kilencedik évfolyam után a rászorulók számára ingyenes a tankönyvcsomag. Ennek feltétele a halmozottan hátrányos helyzet, a tartós betegség, a gyermekvédelmi kedvezmény, a három, vagy annál több kiskorú egy családban.

(Forrás: Eduline)

Az álhírportálok szintjén mozog az egyetemi gyógynövénytankönyv

Az egy évvel ezelőtt egyetemmé alakult Eszterházy Károly Főiskolán pedagógusokat és bölcsészeket képeznek, oktatnak természettudományokat, gazdaság- és társadalomtudományokat is. Egyik képzésükhöz készült az a gyógynövény- és drogismereti tankönyv, amely a napokban kiverte a biztosítékot a témában jártas szakemberek körében. A néhány éve a TÁMOP pályázati konstrukció keretében készült kiadványban olyan megállapítások is találhatók, amelyekkel általában a tudománytalan álhíreket terjesztő alternatívmedicina-oldalakon találkozhat az olvasó.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Aki ennél kevesebb pontot szerez, biztosan bukja a felvételit

Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont - vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.

(Forrás: Eduline)

Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzési szak

A DRHE Felnőttképzési Központja várja a jelentkezőket a Roma társadalomismeret szakirányú továbbképzésre. A képzés oklevelet adó 4 féléves továbbképzés, amelyre azok jelentkezhetnek, akik pedagógusképzés képzési területen rendelkeznek legalább alapképzésben szerzett oklevéllel. A szakirányú továbbképzésre elsősorban azoknak a pedagógusoknak a jelentkezését várjuk, akik cigány/roma gyermekek oktatásával, nevelésével, ill. családjaikkal foglalkoznak. A képzés főbb tantárgyai: A cigányság társadalomismerete, Kisebbségszociológia, Kisebbségi mentálhigiéné, Szociálpszichológia, Nevelésszociológia, Cigány/roma népismeret, Inkluzív pedagógia elmélete és módszertana, Cigány nyelv, Roma múzeumpedagógia, Szociológiai terepgyakorlat, Cigány/roma gyermekek az iskolai környezetben, Kommunikáció, Multikulturális társadalom/integrált nevelés.

(Forrás: Új Pedagógiai Szemle)

Réunion, a kreol sziget. Németh Tibor írása

A réunioni iskolák továbbra is a múlt örökségét nyögik. Az új évezredig az itteni gyerekek kizárólag az anyaország történelmét tanulták, a sajátjuké meg sem jelent a tananyagban; 2000-ben egy országos oktatási szabályzatmódosítás lehetőséget adott arra, hogy a tengerentúli megyékben a földrajz- és történelemoktatás során figyelembe vegyék a helyi adottságokat – a középiskolákban ma oktatott történelem-tananyag tárgyalja a rabszolgatartó rendszer fölszámolásától napjainkig terjedő időszak történéseit, a földrajzoktatás során a Karib-térség megkülönböztetett figyelmet kap.

(Forrás: Tani-tani Online)

Dupla sallert kaptunk az Egyesült Államoktól

A távirati iroda közölte, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben köszönte meg az amerikai szövetségi oktatási miniszter június közepi levelét. Noha Balog igyekezett rendkívül konstruktívnak érzékeltetni a levélváltást, valójában Betsy DeVos miniszter csak újra a tudomására hozta: nem kormányzati, hanem szövetségi tagállami hatáskör a CEU ügye. Balog leveléből kiderül az is, hogy ha lassan, de végre jobb híján az Orbán-kormány is megértette, hogy ebben az ügyben nem fognak a kormányzati szinten tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az EMMI vezetője ugyanis arról tájékoztatta washingtoni partnerét, hogy Maryland, Massachusetts és New York szövetségi állam illetékesei jelezték tárgyalási szándékukat, és a magyar kormány felvette velük a kapcsolatot.

(Forrás: Népszava)

Komoly összeget kap a zalaegerszegi felsőoktatás a kormánytól

Palkovics László elmondta: az Emberi Erőforrás Operatív Program pályázatán a zalai megyeszékhelyen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódva 1,5 milliárd forintot nyertek el a felsőoktatási intézmények. Az innovációs tudásközpont kialakításához - amely a versenyképes tudáshoz való hozzáférést biztosíthatja az oktatók, a kutatók és a társadalom szereplői számára - további csaknem 700 millió forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

(Forrás: Eduline)

Ferge Zsuzsa: A kormány a zsigeri gyűlöletre játszik a tudás ellenében - interjú

A magyar civil társadalom tudja, hogy reménytelen a küzdelme, de önmagának és a gyerekeinek tartozik azzal, hogy elmondhassa: legalább megpróbáltuk. Tudja ugyanis, hogy ilyen romboló, minden autonómiát, minden értelmes gondolatot, tudást, művészetet – azaz a jövőt – elpusztító időszak, mint most, a nyílt diktatúrákat kivéve, nem volt Magyarországon. Olyan mértékben szűntek meg a közügyek, és lettek belőlük kizárólag a politikai elit személyes gazdagodását és a hatalom megtartását szolgáló magánügyek, ami példátlan, még a Horthy-korszakkal összehasonlítva is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Bábtestületet” kapnak az önkormányzatok

A jelenlegi módosítási javaslatban úgy fogalmaznak, csak és kizárólag azok kerülhetnek a tanácsok állandó tagjai közé az elkövetkezendő öt esztendőre, akiket maga Balog Zoltán miniszter kér fel. Így helyet kapnak majd az illetékes tankerületi központ vezetői, a Klebelsberg Központ (KK) által javasolt, de azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló személyek (tanácsonként 1 fő), a Nemzeti Pedagóguskar által delegált szakemberek (1 fő), illetve az oktatásért felelős miniszter által felkért személyek (2-4 fő). Utóbbiak csak az alábbiakból kerülhetnek ki: az országos önkormányzati szövetségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Nekem nem lehet gesztust tenni - Hutter Marianna interjúja Parragh Lászlóval

Az új rendszert majd öt év múlva lehet értékelni. Addig is a nagy átalakítást finomhangolásnak kell követnie. Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, de kétségtelenül rávilágítunk a problémákra. Terveink között szerepel az is, hogy lebontsuk a határt a felsőoktatás és a szakképzés között. Tehát ha valaki a szakmáját jól tudja a természettudományos területeken, akkor könnyebben jusson be mérnökképzésre a felsőoktatásba, mint az, aki gimnáziumból jön. Vagyis kapjon pluszpontokat a felvételin a szakgimnáziumi diák.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Jófejség vagy önreklám? - multik segítenek a fizetésük után futó diákokon

Akár ezer diákot is érinthet az I Love Diákmunka iskolaszövetkezet fizetésképtelensége, de mégis hozzájuthatnak elmaradt bérükhöz azoknak a cégeknek köszönhetően, ahová kiközvetítették őket. Pedig ezeket a vállalkozásokat semmi nem kötelezi, hogy más helyett a zsebükbe nyúljanak, bár a segítségnyújtás mellett a munkaerő megtartása is motiválja őket. A konkurens szövetkezetek pedig a héten elkezdték átszerződtetni a bajba került cégnél dolgozó fiatalokat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Pácba kerültek az ELTE-n végzett norvég pszichológus hallgatók

Olyanokról van szó, akik Budapesten, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának klinikai és egészségpszichológia szakirányán szereztek tavaly mesterdiplomát, ám hazatértük után kellemetlen meglepetésben volt részük: Norvégiában ugyanis időközben devalválódott a szóban forgó diploma. A norvég Egészségügyi Igazgatóság ugyanis külső jelzések nyomán 2016 tavaszán tájékoztatást kért arra vonatkozóan, pontosan mire jogosítja fel az adott diploma Magyarországon a hallgatókat, a kapott válaszok alapján pedig drasztikus lépésre szánta el magát.Korábbanaz érintettek a szóban forgó ELTE-diploma birtokában megkapták Norvégiában a működési engedélyt, tavaly óta ez már nincsen így.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Élménnyel segítik a gyerekeket

A „Tegyél jót! Ülj mellém!” egy olyan, a Szülők Háza Alapítvány által indított komplex program, amely az állami gondozásban élő gyerekek társadalmi helyzetének javítását tűzte ki célul. Élményprogramjaikat eddig főként a vidéki gyermekotthonokba vitték el, de az idei évtől budapesti gyermekotthonokba is ellátogatnak, hogy elvigyék a gyerekeknek a projekt legfontosabb üzenetét, hogy minden élet érték, és senki sem születhet hiába. A programhoz önkéntes családok csatlakoztak, akikkel az elmúlt években több száz gyerekeket látogattak meg a gyermekotthonokban. A programok között volt közös főzés és kézműveskedés is – mondta Regős Judit, az alapítvány elnöke.

(Forrás: Inforádió)

Emmi: Elég, ha három napot igazolhat a szülő

A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) azt állította, hogy eljuttatták a szaktárcához javaslatukat, amelyben az iskolai orvosi igazolásokra vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezték, de nem kaptak még visszajelzést. Az oktatási államtitkárság viszont úgy nyilatkozott, hogy hozzájuk eddig nem érkezett megkeresés a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületétől. Póta György, a HGYE elnöke a javaslatról korábban elmondta: az orvosok és a családok életét is megkönnyítené, ha a jelenlegi gyakorlat akár két és félszeresét igazolhatná a szülő. Szerinte a gyerekek harmadát-felét csupán igazolásért viszik el az orvoshoz.

(Forrás: Magyar Idők)

Balog Zoltán: bölcsődei rendszer fejlesztésének célja a választás biztosítása

A bölcsődei rendszer fejlesztésével a kormány célja valódi választási lehetőséget biztosítani az anyáknak arra, hogy eldönthessék, a gyerekük mellett otthon maradnak vagy munkát is vállalnak – mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön egy konferencián.

(Forrás: Magyar Idők)

Mégis megmenekülhet a CEU? Így nyilatkozott New York állam kormányzója

"Azért találkoztunk, hogy megvitassuk a CEU magyarországi folyamatos jelenlétét fenyegető új törvényt és a tanszabadság megőrzésének sürgős szükségességét. Jó haladtunk az Altusz Kristóffal, a Külgazdasági és Külkereskedelmi Minisztérium (európai és amerikai kapcsolatokért felelős) helyettes államtitkárával folytatott tárgyalásokon" - áll a New York szövetségi állam hivatalos honlapján helyi idő szerint pénteken közzétett közleményben.

(Forrás: Eduline)

A magyar kormány engedett: már tárgyalnak New York állammal a CEU-ról

A magyar kormány sokáig abban bízott, hogy az amerikai szövetségi kormány tárgyal velük a CEU-ról. „ Az Egyesült Államok kormányának nincs jogosultsága, sem szándéka, hogy tárgyalásokat kezdjen a CEU-val, vagy más egyetemekkel kapcsolatban Magyarországon” – kommunikálta azonban az amerikai külügyminisztérium. Balog a héten válaszlevelében jelezte, hogy elfogadja a helyzetet, közölte, hogy a magyar kormány felvette a kapcsolatot Maryland, Massachusetts és New York államok illetékeseivel. A magyar miniszter azt reméli, hogy a „bonyolult jogi kérdést minél előbb kölcsönös megelégedésre rendezni tudják”.

(Forrás: Index)

Nincs koncepció az oktatásban – Vekerdy Tamás a Mandinernek

„A mai magyar oktatásban nincs koncepció. Gróf Klebelsberg Kunónak volt” – mondja Vekerdy Tamás a Mandinernek. A neves pszichológus szerint Nyugat-Európában már mindenhol tudják, hogy a jövő iskolájában két dolog lesz fontos: a kreatív gondolkodás és a kritikai érzék. Vekerdy szerint mi gyűlöljük mind a kettőt. Úgy látja: a magyar iskolákban a kreativitást hadoválásnak, a kritikai érzéket pedig szemtelenségnek hívják.

(Forrás: Mandiner)

Vesztett az állam, 765 milliót kell fizetnie Budaörsnek

A szolidaritási hozzájárulásról tavaly nyáron született döntés. A lényeg, hogy miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és a 30 ezres Budaörstől akarták begyűjteni ennek az összegnek körülbelül 10 százalékát, 2,1 milliárd forintot, ami egyébként a város éves költségvetésének úgy 15 százaléka. Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester szerint mindezt ráadásul úgy, hogy az intézményfenntartó az idén jelezte, egyetlen forintja sincsen arra, hogy elvégezzék a nyári felújítást, karbantartást vagy esetleg fejlesztést, ami mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne.

(Forrás: Index)

Kegyelemkettest kapott az oktatási rendszer a PDSZ-től - videó

Az ATV Start vendége Mendrey László elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.

Miért beszélni diákok rosszul angol?

Pár nappal ezelőtt, június 13-án Orbán Viktor aláírásával megjelent egy kormányhatározat, ami elrendeli az idegennyelv oktatás helyzetének országos felmérését 2018. február 28-ig. Ez alapján kell majd megalkotnia 2018. június 30-ig az emberi erőforrások minisztériumának és a nemzetgazdasági minisztériumnak az iskolai nyelvoktatás fejlesztésének stratégiáját a 2018-2027 közötti időszakra. A felméréshez nagyrészt azt a kutatási tervet használják, amelyet a Nyelvtudásért Egyesület készített a szervezet március 5-i, Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? című konferenciájának konklúziói alapján.

(Forrás: Index)

Kissé már túlszereti az állam az egyházakat

A következő tanévben az állami iskolába járó gyerekek támogatása 58,3 ezer forintra csökken, míg az egyházi iskolákba járóké 200 ezerre nő. A különbség az intézmények között tehát 3,4-szeresére növekszik. A különbség a dologi költségeknél jelentkezik igazán, nem a tanárok fizetésénél. Mindezek ismeretében úgy tűnik, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait, vagyis az összes diák 80 százalékát, miközben tavaly egy kormányrendelettel 118 milliárdos támogatást ítéltek oda az egyházaknak.

(Forrás: Ténytár blog)

"Egy pályakezdő pedagógus kevesebbet fog keresni, mint egy szakmunkás"

Galló Istvánné szerint a kormány 2013-ban azt ígérte, hogy a pedagógus béreket a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezzel biztosítva a fizetés értékállóságát, később mégis elszakították a bértáblát a minimálbértől, a vetítési alap (amely a minimálbér szerepét átvette, ez alapján számolják ki a fizetéseket) pedig még egyszer sem emelkedett. „Ha a kormány az eredeti ígéretét betartotta volna, egy gyakornoknak a fizetése 71 ezer forinttal lenne több. Most 170-180 ezer forint körül van”.

(Forrás: Eduline)

Verjék el máson a port

Húsz éves a gyermekvédelmi törvény. A kilencvenes években hosszú szakmai vita, egyeztetés folyt a törvény tartalmát illetően, míg végül 1997-ben megszületett a jogszabály.Az eltelt húsz év alatt ezen a törvényen temérdek alkalommal változtattak – hozzáteszem, ez nem vált feltétlenül a javára. Húsz évvel a törvény hatályba lépése után kezdik például firtatni a nagy létszámú intézmények megszüntetésének „sürgősségét”, ezek kiváltását kisebb, családiasabb jellegű együttélési formák létrehozásával. Most ez hirtelen nagyon fontos lett, főleg a kastélyokban, illetve azok parkjában található . Pusztán véletlen, hogy éppen most a kastélyok felújítására nagy összegű uniós pályázatok érhetők el és példátlan adókedvezménnyel is segíti ezt a tevékenységet az állam?

(Forrás: Népszava)

Vajon melyik ország költi a legkevesebb pénzt alapfokú oktatásra az OECD-ben?

Ezek az OECD 2013-as adatai, és az alapfokú oktatásra költött kiadásokat mutatják az összes kiadás arányában. Különösen érdekes, hogy a lista élén olyan, hagyományosan lesajnált és elég egyenlőtlen országok vannak, mint Mexikó, Brazília vagy Chile. Felsőoktatásban sem állunk túl jól (ezt a szögletes pont jelzi, tertiary education).Az is elég sokatmondó, hogy mikor kezdett a magyar kormány pont az oktatáson spórolni.

(Forrás: 444.hu)

Legfeljebb úgy fogsz élni, ahogy a szüleid – nincs a magyarnál zártabb társadalom az EU-ban

Az Európai Alapítvány alapos kutatása azért indult, mert az egész Unióra kiterjedően még nem vizsgálták azt a lassan közhellyé váló állítást, hogy a fiatalabb generációk tagjainak kevesebb lehetőségük van érvényesülni, felfelé mozogni a társadalmi ranglétrán, mint a korábbiaknak. Most viszont minden kétséget kizárón, rengeteg adattal alátámasztva bizonyították ezt az állítást. Az Európai Unió majdnem minden tagállamában rosszabb helyzetbe kerülnek a gyerekek szüleiknél, a legtöbben pedig egyszerűen „öröklik” a szülők státuszát.

(Forrás: Kettős Mérce)

Szakgimnazisták figyelmébe! Jogorvoslati lehetőség az érettségi eredménye ellen

A TASZ, a CKP és a Tanítanék "fellebbezési kisokost" állított össze azoknak, akik problémásnak, jogsértőnek találják az érettségi vizsgájukat.Aki jogsértőnek tartja írásbeli vagy szóbeli vizsgája értékelését, fellebbezzen ellene! Ha már minden erőfeszítésünk ellenére az eredeti elképzelések szerint tartották meg az előkészítetlen szakgimnáziumi érettségit, legalább azt szeretnénk elérni, hogy a hibás feladatok, a jogsértő értékelések ne rontsák az érettségizők továbbtanulási esélyeit. A kisokos itt olvasható: http://www.tanitanek.com/2017/06/21/fellebbezesi-kisokos-szakgimnaziumi-erettsegikhez-2017-ben/

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Átalakul a Kerekasztal – a kormányhatározat kihagyja a szakmai szervezeteket

Az új OKNT 17 tagja közül hatot a szakmai szervezetek, kettőt a pedagógusképző intézmények delegálnak. Ehhez regisztrálniuk kell, javaslatot kell tenniük, választaniuk kell – mindezt úgy, hogy a határozat szerint a Tanácsnak két hónap múlva már működnie kell! A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi konzultációs szakmai testület hasonlít a régi Közoktatáspolitikai Tanácsra – nagy különbség azonban, hogy a szakmai oldalon nincs képviselete a civil szakmai szervezeteknek.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Több iskola tartozások miatt tartja vissza a gyerekek bizonyítványát

Szülők panaszai szerint egyes iskolák visszatartják, azaz "lefoglalják" a tanulók év végi bizonyítványát, ha valamilyen pénzkövetelésük van velük szemben, vagy nem adták vissza a könyvtárból kölcsönzött ingyentankönyvet – közölte a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY). Az egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy a bizonyítvány közokirat, ami a tanuló személyes tulajdona, ezért az iskola nem tagadhatja meg a bizonyítvány kiadását a tanév végén, ennek ellenére sok iskola addig nem adja ki az év végi bizonyítványt, ameddig a tanuló nem fizeti ki az osztálypénz hátralékát, az alapítványi törlesztőrészletet, az ingyenes tanulmányi kirándulás költségeit, vagy az érettségi bankett árát.

(Forrás: hvg.hu)

45 ezer forintos óradíj a KLIK-től: ki járt jól az uniós pénzből finanszírozott közoktatás-fejlesztéssel?

Kis magyar közoktatási innováció: egy vidéki szakiskolában kötelező továbbképzést tartanak a pedagógusoknak. Az előadó 1,6 millió forintot számláz a KLIK-nek a 35 órányi munkáért, a központ fizet, kreditpontok kipipálva, mindenki jól járt. A 45 ezer forintos óradíjon sem kell sopánkodni, az egészet Brüsszel fizeti egy 14 milliárdos keretösszegű TÁMOP-program keretében. Más kérdés, hogy lett-e kimutatható hatása a közoktatás fejlesztésére elköltött uniós százmilliárdoknak. Spoiler: nem lett (Becker András).

(Forrás: Átlátszó blog)

Horn Gábor: Merénylet az oktatás ellen

Ahelyett, hogy radikálisan megújítanák a pedagógusképzést, fejlesztenék a tanárok felkészültségét, biztosítanák számukra az autonómiát, tehát vonzó és megbecsült pályává tennék a tanári szakmát, ahol egy értelmiségi kiteljesedhet, a pedagógushiányt úgy orvosolják, hogy felmentést adnak a tanári diploma alól. Ezekre a döntésekre nincs mentség, nincs oktatáspolitikai magyarázat. A Fideszben, szatelit pártjában és a kormányban is dolgoztak, dolgoznak pedagógusok. Hoffmann Rózsa, Pokorni Zoltán, Sió László, Csépe Valéria és még jó néhányan. Igen különböző emberek, igen különböző szaktudással, de egyben egyeznek: hozzám hasonlóan tudják, hogy mindez súlyosan árt a gyermekeknek. Hölgyeim, Uraim, miért hallgatnak e kérdésben?

(Forrás: Népszava)

Bizonyítványsokk: ez a gyermekek eltűnésének szezonja InfoRádió

Ne vegyék a szülők aránytalanul komolyan az év végi tanulmányi eredményeket, hiszen a gyermekek lelki és fizikai egészségénél nincs fontosabb. Jobb megelőzni azt, hogy egy-egy gyermek ijedtségében világnak szaladjon, hiszen még arra is van esély, hogy soha többé nem kerül haza - hívta fel a figyelmet Rácz Anett, a Mátrix Közhasznú Alapítvány elnöke.

(Forrás: Inforádió)

A pedagógusok is a kormány döntésére várnak

A pedagógusok körében is komoly gondot okoz a munkaerőhiány, így Galló Istvánné szerint az orvosokhoz hasonlóan náluk is engedélyezni kellene a "munka vagy nyugdíj" szabály alóli felmentést. „Már a kormány is azt kommunikálja, hogy a pedagóguspályán is munkaerőhiány van – különösen a gyógypedagógusoknál, a zenetanároknál, a kevesebb óraszámú tantárgyak – elsősorban a természettudományi tantárgyak – tanárai körében, de munkaerőhiány van a jó szakoktatókból is” - közölte a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

(Forrás: Inforádió)

Vakáció – de mettől meddig?

A mostani oktatási rendszer egyrészt hatalmas terheket rak rájuk – elképesztő mennyiségű papírmunkára vannak kötelezve –, továbbá a tanulók vakációjának első napja a pedagógusok számára csak a tanári munka oktatási részének végét jelenti, a napi teendőkét nem. Az idei nyári szünet, azaz az évi rendes szabadság első napja július elseje a pedagógusok részére, az utolsó augusztus 20-a. Ha a kormányzati elképzelések megvalósulnának, jelentősen csökkenne a pihenési idejük – most ne beszéljünk a nyári és napközis táboroztatásokról, iskolai ügyeletekről –, holott a gyerekekhez hasonlóan a pedagógusoknak is fel kell töltődniük a következő tanévre.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tanárhiány veszélyeztette a szakórákat

Már helyettesítésekkel sem tudta megoldani egyik budapesti szakképző iskola, hogy hetente 100 tanórát szaktanár tartson meg, ezért a helyi szakszervezet Székely László ombudsman segítségét kérte – derül ki az alapjogok biztosának júniusi, lapunk által megismert jelentéséből. Az érintett intézménynél a tavalyi tanévkezdésig nem sikerült betölteni az angol-, a matematika-informatika, a testnevelés- és turisztikatanári állásokat. Pedig feladat akadt bőven: az intézményt közel 1600 tanuló látogatta tavaly ősszel, nekik hetente több mint 2400 órát kellett volna megtartani.

(Forrás: Magyar Nemzet)

A Libri beszünteti a gyerekverést ajánló könyv árusítását

A Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány jelentette meg azt a könyvet, amelynek amerikai szerzője leírja, hogyan verjük meg módszeresen a gyerekünket. A könyvről tudomást szerző magyar pszichológusok petíciót fogalmaztak meg, amelyben a kiadót, illetve a forgalmazásában érintett könyvterjesztő hálózatokat is a könyv visszavonására kérik, emlékeztetve arra, hogy a hatályos magyar törvény szerint a gyermekbántalmazás bűncselekmény. A levelet pszichológusokon és pszichiátereken kívül jónéhány, a kezdeményezésről tudomást szerző pedagógus, gyermekvédelemben érintett szakember is támogatta, a petíciónak jelenleg több mint 1100 aláírója van.

(Forrás: hvg.hu)

Fordulat a buszos ügyben: olvasónk viszi kirándulni a csalódott gyerekeket

Csalódottan mentek nyári szünetre azok a gyerekek, akik a lejárt jogsival érkező sofőr miatt nem mehettek el egy iskolai kirándulásra. Jött a tipikus egymásra mutogatás, a másik hibáztatása, végül viszont az igazi happy end: egy busszal rendelkező olvasónk bevállalta a diákok útiköltségét. Közben az is kiderült, hogy az eredetileg megbízott cég sofőrje olyan vezetői engedéllyel akarta Ausztriába fuvarozni a csoportot, aminek az orvosi érvényességi ideje járt le, a szervező nemzetiségi önkormányzat pedig az őket ért „tortúra” miatt már nem is akarja megszervezni az útjukat.

(Forrás: hvg.hu)

Ki szólhat bele az oktatásba?

A Köznevelési Kerekasztalban ülő szervezetek nemhogy nem hallották meg a CKP felhívásait: itt az ideje minden gerinces embernek felállni ettől az asztaltól, hanem az azóta bekövetkezett változások egyedüli kikényszerítőinek pózában tetszelegnek. Egy dolgot felejtenek el: ha nem indul el Miskolcról a tiltakozás, ha nem karolja föl az ügyet a Tanítanék Mozgalom, akkor ma még mindig Czunyiné Bertalan Juditnak hívnák az államtitkárt, és ránk omlott volna a közoktatás rendszere. Fizikailag és mentálisan is. A tetszelgők pedig tapossák a langyos mocsarat: tettek valamit! Csakhogy belesüppednek az ingoványba, és magával rántják a tiltakozásokban megfáradt pedagógustársadalmat is (Pukli István, alelnök, Polgári Világ Pártja).

(Forrás: Index)

DÍNÓBIRODALOM AZ OSZTÁLYTEREMBEN – MŰVÉSZEKKEL A KREATÍV TANULÁSÉRT

A „jól működő osztályterem” program a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. Ennek lényege, hogy a tanulást valós élethelyzetekhez kötik, a tanulók saját élményei, megfigyelései és kérdései a tanulási folyamatban központi helyet foglalnak el. Művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket csatornázzák be a tanórai és az iskolai életbe, a művészeti gyakorlatból származó módszertani technikákkal, miközben a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program tehát nem művészeti nevelést kínál, hanem arra koncentrál, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában.

(Forrás: Kölöknet)

Magyar diákok fejlesztették ki a csodakesztyűt, amivel bármit elolvashatnak a vakok

A Microsoft Imagine Cup verseny nemzetközi döntője 2017 nyarán Seattleben lesz, több mint harminc ország fogja magát képviselni, a fődíj pedig 100 ezer dollár, melyet a projekt beindítására fordíthatnak. A GlovEye nevű, egyetemistákból álló magyar csapat egy hat indulóból álló hazai szeminárium megnyerésével akkreditálta magát a nemzetközi porondra találmányukkal, mely a vakok és gyengénlátók életét könnyíti meg.

(Forrás: Blikk)

Látszatfórum marad a köznevelési kerekasztal?

Hosszú hónapokig tartó kormányzati ígérgetés után végül múlt pénteken, vagyis a 2016/2017-es tanév vége után egy nappal jelent meg a köznevelési kerekasztalt szabályozó kormányhatározat. A szervezet a továbbiakban Köznevelés-stratégiai Kerekasztal néven működik. A kormányzat részéről az Emmi mellett több más, az oktatásban érintett minisztérium is delegálhat egy-egy főt a testületbe: a Nemzetgazdasági, a Honvédelmi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium. A szakma oldaláról többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia jelölhet tagokat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Michael Ignatieff: Szabad egyetem a populizmus korában

A CEU harca világszerte felkeltette a figyelmet. Több mint 650 egyetem, főiskola és szakmai szervezet ítélte el a kormányzat támadását, és nyolcvanezren vonultak végig Budapest utcáin az egyetem védelmében. Huszonnégy Nobel-díjas tudós is ügyünk mellé állt, június 22-én pedig egyikük, Mario Vargas Llosa vendégünk lesz egy konferencián, amelyen az akadémiai szabadság elleni globális támadásokat térképezzük fel.Tudjuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlen intézmény, amelynek kormányzati támadással kell szembenéznie. Törökországban egyetemeket zárnak be és professzorokat üldöznek. Szentpéterváron testvérintézményünket, az Európai Egyetemet olyamatos, rosszindulatú támadásokkal próbálják bezáratni.

(Forrás: hvg.hu)

„Fogalmuk sincs, mi megy a világban” – Vekerdy Tamás keményen nekimegy Orbánék oktatáspolitikájának

Vekerdy úgy látja, az iskola nagyon rossz, mivel képtelen igazodni a világhoz, és folyamatosan azt az érzetet kelti a gyerekekben, hogy a világ unalmas, érthetetlen, szörnyű. Szerinte Mérei Ferencnek volt igaza, amikor azt mondta, „ahol untatnak, onnan menekülj!”Vekerdy nem fest túl optimista képet a mai oktatási rendszerről: úgy látja, az iskoláinkból eltűnt az öröm és az élmény. Szerinte ellenzékben eddig minden párt azt mondta, hogy az oktatásra kell a legtöbb pénzt költeni, de amikor kormányra kerülnek, elsőként a közoktatásból vonnak ki forrásokat. Pedig működő közoktatás nélkül nincs jövő.

(Forrás: Magyar Narancs)

A Velencei Bizottság szerint pont a legsúlyosabb részeket nem vette ki a kormány a civiltörvényből

A Velencei Bizottság pénteken kiadott közleménye szerint a civiltörvény elfogadott verziója csak részben felel meg azoknak az ajánlásoknak, amelyeket korábban a kormánynak küldtek.Pedig a kormány korábban a Velencei Bizottság ajánlásait figyelembe véve tárgyalta újra a javaslatot. A törvény elfogadása után az amerikai nagykövetség is tiltakozott.A Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy a külső politikai befolyásszerzés, a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelmet jogos törekvéseknek tartják, ugyanakkor hozzáteszik, hogy ezeket a legitim célokat nem lehet arra felhasználni, hogy megbélyegezzék a civil szervezeteket vagy ellehetetlenítsék a működésüket.

(Forrás: 444.hu)

Újfajta tiltakozás - videó

Tüntetni nem elég, sztrájkolni nem lehet, ezért újfajta tiltakozásokra, léptékváltásra készülnek a legnagyobb megmozdulásokat szervező csoportok. Most vasárnap gyűlnek össze, hogy megvitassák, milyen akciócsoportok jöjjenek létre. Vendég: Horgas Péter, az egyik szervező.

(Forrás: Hírtv)

Elvett lehetőség - videó

Nyílt levélben fordult Balog Zoltán miniszterhez a nemrég elfogadott Taigetosz-törvény miatt egy érintett végzős gimnazista. A diák szerint sértő és helytelen az az indoklás, amellyel a kormány megvonta a kedvezményeket speciális nevelési igényű gyerekektől. Markos Balázs gimnazista volt az Egyenesen vendége.

(Forrás: Hírtv)

Jánk István: Program az autista gyermekek fejlesztésére: Son-Rise

Az autizmusról viszonylag sokat tudunk, ám ahhoz még mindig nem eleget, hogy biztosan tudjuk, hogyan kezeljük és fejlesszük az autista gyermekeket. Mit lehet tenni az érdekükben? Hogyan segíthetjük a fejlődésüket? Egy lehetséges módszerről, a Son-Rise programról lesz szó -- az elméleti leírás mellett személyes tapasztalatokat is ismertetve.

(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Iskolák a határon – A legjobban teljesítő iskolák listái: a budapesti élboly

Budapest 20 legjobban teljesítő iskolájának listáját közöljük. Eredményeink azt mutatják, melyik iskolák diákjai érik el a legjobb eredményt az országos kompetenciamérésen, ha a gyerekek társadalmi hátterének hatásait statisztikai módszerekkel kiszűrjük az adatokból.Az említett színes választékot jól reprezentálják listáink is, a sokféleség mind elhelyezkedés, mind iskolatípus szerint megmutatkozik. Budapest 23 kerülete közül 14 kerületből került be iskola a legjobbak közé. A lista sokszínűsége is jól mutatja, hogy nincs nagybetűs tökéletes iskola, nincs általános recept vagy működésforma.

(Forrás: Összkép)

Inkább a tanárok nemtörődömsége, nem az osztályozás tesz be a diszes gyerekeknek

Erős túlzás azt mondani a frissen elfogadott köznevelési törvény-módosításra, hogy gyerekellenes, vagy hogy páros lábbal rúgja fenékbe a tanulási nehézségekkel küszködőket. Van ugyanis igazság abban, hogy az osztályozás alóli felmentés nem a legjobb megoldás a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel rendelkező gyerekek problémáira. Amíg azonban a segítségnyújtás más formáit csak vonakodva alkalmazzák a tanárok, addig felelőtlenség elvenni ezt a könnyítést a máskülönben csak a kudarcélményeket gyűjtögető gyerekektől.

(Forrás: abcug.hu)

Nem látja a gyerek a monitort, de miből vegyek szemüveget?

Több tízezer forintba kerül, és akár a továbbtanulás is múlhat rajta, mégis alig kapnak támogatást azok, akiknek szemüvegre van szükségük. A szegény gyerekekről sokszor ki sem derül, hogy nem látnak jól, legfeljebb beültetik őket az első padba, ahol aztán egész nap fáj a fejük. A Gyermekétkeztetési Alapítvány és a Magyar Látszerész Szövetség ezért járni kezdte a falvakat, hogy megvizsgálják a rászoruló gyerekeket, és ingyen szemüveget adjanak azoknak, akiknek szükségük van rá.

(Forrás: abcug.hu)

Mitől olyan boldog a Lego népe? Mert másképp szólnak a gyerekükhöz

Látszólag egyszerű okra vezethető vissza, hogy a dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés. Sajnos a magyar közoktatás semmit nem tanul a Lego és Andersen népétől. Míg mi magyarok (az amerikai utat követve) sokszor arra törekszünk, hogy minél korábban tanuljon meg a gyerek írni-olvasni, érjen el jó teljesítményt a sportokban, járatjuk mindenféle szakkörökre, "fejlesztő foglalkozásokra", magántanárokhoz a gyerekeinket, és kétségbe esünk, ha a gyerek "nem csinál semmit, csak játszik", addig a dánok kifejezetten olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyerek minél többet játszhat.

(Forrás: hvg.hu)

Deliága Éva: Rossz a gyerek bizonyítványa? A lustaság a legkisebb ok

A tanulás hiányán kívül sok oka lehet annak, ha a gyerek az év végén gyenge jegyeket hoz haza. Ilyen okok lehetnek a gyermekpszichológus szerint – többek között – a következők: a gyereket nem érdekli a tantárgy, pedagógus és diák nem illenek össze, a gyerek nem a megfelelő iskolában van, nincs a helyén, valamilyen krízist él át. Mit tegyen és mit ne tegyen a szülő?

(Forrás: hvg.hu)

Hiába reméltek több diákot a szakképzésben

Mélyponton vannak a szakgimnáziumok úgynevezett betöltöttségi adatai. Ezzel szemben még soha annyi férőhelyet nem sikerült feltölteni az elit intézményként számon tartott 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknak az elmúlt hét évben, mint idén az általános felvételi eljárás után. Mindez az Oktatási Hivatal lapunk által összesített legfrissebb adataiból derül ki. Az eredmény nem meglepő, hiszen mint korábban beszámoltunk róla, 2017-ben rekordmennyiségű diák írt felvételit az intézményekbe.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Gyermekjóllét: Magyarország a mezőny utolsó negyedében Kuslits Szonja

Magyarország a gyermekek egészségét tekintve a rosszul teljesítő országok között van, a 30. helyen szerepel azon a 41 államot tartalmazó listán, amelyen az európai uniós és OECD-tagországok teljesítményét rangsorolták. Az UNICEF által kiadott gyermekjóllétet vizsgáló jelentés szerint a legsúlyosabb problémákat a kamaszok – 11–15 éves korosztály – túlzott alkoholfogyasztása okozza, ebben a tekintetben a negyedik legrosszabb eredmény hazánké, de a korai gyermekvállalás gyakorisága is rontja a statisztikánkat.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Vécépapír már van, de a túlórapénz sokszor késik

– Ez nyugodtabb hangulatú tanév volt, mint az előző, a költségvetési források a legfontosabb kiadásokat fedezték – értékelte az évet lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke.– A legjobb, amit erről a tanévről el lehet mondani, hogy véget ért. Idén is olyan dolgokat kellett tanítaniuk a pedagógusoknak, amik nem feltétlenül szolgálják a diákok érdekét, elég a PISA-felmérés kudarcos eredményeire gondolni – nyilatkozta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Tényleg rövidebb lehet a nyári szünet: érdekes megoldáson dolgozik a kormány

A nyári szünetben mindig az a javaslat kerül elő, hogy legyen rövidebb, hiszen a szülők nehezen tudják megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, de ez egy nagyon érzékeny kérdés, amelyről mindenkinek megvan a véleménye. Kompromisszumos megoldás körvonalazódik: ha a kormány tömeges táboroztatási lehetőségeket, játékos nyári foglalkozásokat tud kínálni a diákoknak, „nem drágán, nem magánszervezésben, nem feltétlenül bentlakásos módon”, akkor ezzel kiegészülhet a tanév, bár „hogy ez a tanév részeként folyna-e, az csak technikai kérdés”.

(Forrás: Eduline)

Meglepő, de ettől a hírtől sokan kiborultak

Nem számítottunk arra, milyen kommentáradat érkezik majd a kitűnő bizonyítványért járó ingyenes strand- és fürdőbelépőkről szóló cikkünkhöz. Kiderült: sokan nem tartják jó ötletnek, hogy a csupa ötös diákok ilyen jutalmat kapnak. Olvasóink egy részét felháborítja, hogy csak a kitűnőknek jár kedvezmény és/vagy ingyen belépőjegy. A kommentekből válogattunk

(Forrás: Eduline)

Megszüntetnék a kötelező közösségi szolgálatot

Megszüntetné a kötelező közösségi szolgálatot a középiskolásoknál a Független Diákparlament. Azt javasolják a szaktárcának, hogy a feladat legyen önkéntes, és járjon érte pluszpont az érettségin. Bár sok iskola a szociális, kulturális feladatokat szorgalmazza a diákoknál, van, aki gyakorlatilag ingyenmunkát végez közösségi szolgálat címén.

(Forrás: Hírtv)

L.Ritók Nóra: Amikor egy szabályozás rossz

A számlaadás azonban a MÁV-nál mindig gond. Kedvezményes jegyre ugyanis nem adnak számlát. A kis pénztárakban már nem is kísérletezünk, egyből a megyeszékhelyen próbáljuk, van, hogy sikerrel, (ha olyan pénztárost fogunk ki) de van, hogy sikertelenül. Most ez utóbbi történt, a pénztáros makacsul állította, a szabály az, hogy nem adhat számlát kedvezményes jegyről. Mi azonban a kedvezményes útiköltséggel terveztünk, amiről viszont számla szükséges, hogy a könyvelésünkben rendben legyen a dolog.

(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)

Mit gondol a szakma? - videó

Radó Péter reflektál Parragh László megnyilvánulására Mészáros Antónia interjújában. Nem a foglalkoztatást, hanem a foglalkoztathatóságot és képezhetőséget kell fejleszteni. Nem ért ezzel az Iparkamara és a kormány elképzelésével, hogy gyorsan szakmát kell adni a gyerekek kezébe. Ma már egész Európában egyre hosszabb időt töltenek a diákok az általános képzésben. Miután lebutították a szakiskolákat, a szakközépiskolákat degradálták szakgimnáziumokká, ahonnan nincs sok esély a továbblépésre.

(Forrás: atv.hu)

"Az iskolát és a kollégáimat megalázták" - nem tiltották ki az apsergeres diákot az igazgató szerint

Bodó László, az érintett iskola igazgatója a hvg.hu-nak interjúban azt mondta, a szülő által leírtak döntő része hazugság. "A tantestület állásfoglalása az volt – és ezt megírtuk a szülőnek, és azóta már a Helsinki Bizottságnak is – hogy nem szerencsés, ha a fiú részt vesz a ballagási ünnepségen, ugyanis egyszerűen nem volt jelen az osztály életében. Nem tartozott a közösséghez, nem azért, mert mi eltiltottuk, hanem azért, mert egyáltalán nem érdeklődött iránta. Rengeteget hiányzott. Egyébként épp azért kérelmezte a szülő a magántanulói státuszt, mert a sok hiányzás miatt veszélyben volt a tanév sikeres teljesítése. Mindenről dokumentumaink vannak".

(Forrás: Eduline)

Hosszú kínra ítélik a lex Taigetosszal a tanulási zavarral küzdő diákokat - beszélgetés a PSZ elnökével

Ne gondolja senki, hogy a köznevelési rendszer átalakítása befejeződött, hiszen ott van a kilenc évfolyamos iskolák bevezetésének kérdése vagy a Nemzeti alaptanterv átalakítása. Az iskolaközpontok ügye sem tekinthető lezártnak, vagyis az, hogy a kistelepülések felső tagozatait, cizelláltan fogalmazva, „átszervezzék”. Azt jósolom, hogy az első hat osztályt meghagyják a településeken, míg a felső tagozat további két osztályát iskolaközpontokba szervezik. Abból kiindulva, ahogyan a kormány a köznevelési törvény mostani átalakítását intézte, sok jóra senki se számítson. Egyetlen pedagógus sem lehet nyugodt, mert nem tudjuk, hogy mi sül a kemencében.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Szakpolitikai Taigetosz

A 2016 tavaszán tetőző pedagógustüntetések is úgy kezdődtek, hogy egyes tanárok szót emeltek az ész nélküli központosítás és a mindent maga alá temető bürokrácia ellen, amit viszont a kormány nem érdemben próbált kezelni, hanem arra játszott, hogy a szakmai kritika megfogalmazóit betolja a (párt)politikai térbe. Innentől pedig minden úgy működik, mint egy önbeteljesítő jóslat: minél inkább kormányellenes színezetet ölt a tiltakozás, annál inkább csak azok maradnak, akik eleve a pártpolitikában érdekeltek. A probléma nem oldódik meg, a tényeket elmossa a vélemények árja, akiknek meg a bőrére megy a játék, azok egy életre megtanulják, hogy ennél az is jobb lett volna, ha hallgatnak.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Odacsapott a Taigetosz-törvényt ellenző szakértőknek az államtitkár: "illene bocsánatot kérniük

A lapnak adott interjúban a Taigetosz-törvény elleni tiltakozásokról azt mondta, "az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Harmadrészt belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény. Nem utolsósorban pedig az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre".Az államtitkár hozzátette: a hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból, "ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen".

(Forrás: Eduline)

A gyerekek bűnhődnek a sofőr miatt elmaradt buszkirándulásért

A rendőröket riasztó szülőt hibáztatja annak az iskolai kirándulásnak a szervezője, amely hétfőn maradt el, mert aggódtak a busz nem megfelelő gumiabroncsai miatt – derül ki a hvg.hu birtokába került levélből. A jármű végül rendben volt, csakhogy a sofőr jogosítványa lejárt, mégsem a buszt biztosító cég felelősségét vetették fel. Ezért anyagi okokra hivatkozva nem is pótolják a legjobb tanulóknak járó utat, vagyis az ostor végül a gyerekeken csattan.

(Forrás: hvg.hu)

Már számolja a Klik az iskolai tatamikat

Ezúttal az iskolai küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről kell számot adniuk az iskolaigazgatóknak kétnapos határidővel – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint hétfőn küldtek körbe egy e-mailt a tankerületi központok az intézmények vezetőinek, amelyben arra kérik őket, szerdáig küldjenek részletes adatokat az iskolában űzött küzdősportokról.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Legyen-e lőtér az iskolánál?

Elférne-e egy lőtér az iskolában vagy az udvarán. Erról érdeklődött a Klebelsberg központ az intézményeknél. A napokban levelet küldtek az iskolaigazgatóknak, amiben az áll, legalább hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területekre lenne szükség. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez veszélyes. Az államtitkárságnál azt mondják, ez csak választható szakkör lenne.

(Forrás: rtl.hu)

„Apám mindig azt mondta, azért ver, hogy rendes ember legyen belőlem”

Anyja legfeljebb vigasztalta, de nem védte, miközben apja rendszeresen verte, ő pedig jó ideig úgy hitte, mindez azért történik, mert rossz, kezelhetetlen gyerek. Babity Máriának mára, ha nem is nyomtalanul, de begyógyultak a sebei, és a gyermekbántalmazás témakörében írta a doktori disszertációját.

(Forrás: hvg.hu)

Elfogadták a civiltörvényt, a célba vett szervezetek ellenállást hirdetnek

Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Szabó Tímea a szavazás után Orbán Viktorhoz vitt egy sokméteres dokumentumot a nehéz helyzetbe sodort szervezetek listájával. A szavazás utána a TASZ bejelentette: polgári engedetlenségbe kezd, és nem felel meg a jogszabálynak. A Helsinki Bizottság is közölte, hogy nem regisztráltatja magát. Cikkünk frissül.

(Forrás: hvg.hu)

Nemtörődömség, szervezetlenség, hozzánemértés odafent – Nagyon kiszúrtak a diákokkal – Elpuskázott érettségi

Bár az írásbelik után volt olyan igazgató, aki úgy nyilatkozott a VH-nak, hogy a minisztérium a botrányt elkerülendő teljesen lebutított feladatlappal készült az iskolában tanított szakmai tantárgyakból, vannak iskolák, ahol nagyon rossz eredmények születtek. A mozgalomhoz beérkező több tucat panasz azt mutatja, hogy rendszerszintű problémák voltak az érettségivel, éppen ezért a Tanítanék együttműködik a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezettel, hogy jogorvoslati lehetőséget nyújtson a diákoknak.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

Halad a gyerek, ha játszik. A gyerekek munkáját megszerkesztette: T. Puskás Ildikó és Trencsényi Imre.

Az alábbi „projektmunkát” egy alapítványi iskola két negyedik osztályos tanulója készítette több heti lelkes erőbedobással egy hegyvidéki faluba szervezett osztálykirándulás után. Nyilvánvalóan nem minden tanítói inspiráció nélkül, de azt jócskán meghaladó alkotói buzgalommal. Az eredményből is látható, hogy mindkét fiú könnyedén és célirányosan használja az internetet, de az is joggal feltételezhető, hogy ezt a készségüket az önként vállalt játékos feladat is jócskán továbbfejlesztette. .

(Forrás: Tani-tani Online)

Palkovics László: Egyre több gyermek akar pedagógus lenni

Egyrészt azok az oktatási szakértők, akik Taigetoszról beszéltek, valószínűleg nem ismerik pontosan, mi történt annak idején azon a bizonyos spártai hegyen. Már csak ezért is illene bocsánatot kérniük a BTM-es gyerekek szüleitől. Másrészt az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Harmadrészt belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény. Nem utolsósorban pedig az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre. A hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból. Ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen.

(Forrás: Magyar Idők)

Lannert Judit: Az oktatási szakma Taigetosza

Ha az illetékes szakembereknek is csak annyi van a fejében, hogy a sok büdös gyerek nem akar tanulni és vissza kellene hozni a korbácsot és mézesmadzagot, akkor húzzuk le a rolót. A politikusoknak pedig rá kellene eszmélniük, hogy a rövidre zárt és olcsó eszközök általában nem működnek. Le kellene végre állni velük, mert tényleg nagy a baj! De, miért nem több pénzt, gyógypedagógust, fejlesztőt, rugalmas értékelési rendszert, a kompetenciamérés kiterjesztését követeli a döntéshozók által felkért szakmai grémium? Ne csodálkozzunk azon, ha egy rendszerben, ahonnan folyamatosan vonják ki az erőforrásokat, a szakmai háttér is meggyengül. Amíg a szakértők egy része, ráadásul az, amelyik súg a kormánynak, sem érti, mit is kellene tenni, ha egy ilyen felkérést kap, a másik része pedig nem tudja rávenni őket a tudomány eredményeinek a figyelembe vételére, addig nem lesz előrelépés.

(Forrás: Kölöknet blog)

Alkotmánybíróság elé kerül a Taigetosz-törvény

A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá, inkább küldje meg az Ab-nak a törvénymódosítást - hiába. Az LMP szerint a lex Taigetosz több szempontból is alkotmánysértő, a párt ezért kéri az Ab közbenjárását. Ehhez azonban 50 parlamenti képviselő támogatása szükséges, ezt a feltételt - a lex CEU ügyéhez hasonlóan - gyorsan sikerült teljesíteni.

(Forrás: Népszava)

Áder János aláírt és füllentett

Szükség van a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzését segítő oktatásra, a szakemberhiány megszüntetésére, a pedagógusok továbbképzésére, illetve a diagnosztikai rendszer fejlesztésére, hogy minden gyermek időben megkaphassa a szükséges segítséget. A törvény ezekből semmit sem garantál, sőt a Tanítanék Mozgalom szerint érdemi segítség helyett egyenesen legalizálja az egyre súlyosabb szakemberhiányt. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között a mentesítés elvétele nem javítana, hanem rontana a helyzeten.

(Forrás: Népszava)

Megszólalt Parragh: óriási hiba, hogy "a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat" MTI

A kamarai vezető szerint a munkaerő biztosítását tekintve "az árral szemben úszunk": nemcsak a gyerekszám csökken, hanem az iskolába iratkozók száma is, miközben rendkívül erős a gimnáziumok "elszívó hatása".Meg kell győzni az embereket, ha a gyereknek van olyan munkája, amit a piac keres, és megfelelő jövedelemre tesz szert, az számára önbecsülést is ad - mutatott rá a kamarai elnök, aki szorgalmazta a felsőoktatás átjárhatóságát, vagyis, hogy a diák a szakképzésből be tudjon jutni a felsőoktatásba.

(Forrás: Eduline)

Jelentős forrásbővülés az oktatásban

Jelentős forrásbővüléssel számolhat jövőre az oktatás: mind a köznevelésre, mind a felsőoktatásra fordított támogatások emelkedhetnek a büdzséjavaslat alapján, és folytatódik a pedagógusok, oktatók béremelése is - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

(Forrás: kormany.hu)

Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) az állami és egyházi fenntartású intézmények támogatásainak vizsgálata alapján arra jutott, hogy bizonyos célokra az egyházi intézmények csaknem háromszor annyi forrást kaptak, mint az állami iskolák. Palkovics László szerint a tanárok bérére ugyanannyi jut, de elismerte, a dologi költségeknél más a helyzet. „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van” – hangsúlyozta az államtitkár.

(Forrás: Hírtv)

Nagy változások jönnek 2019-től: a csúszás ellenére meglesz az új alaptanterv?

2019 szeptemberében életbe lép az új Nemzeti alaptanterv - közölte Palkovics László oktatási államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.Az új Nemzeti alaptantervről azt mondta: 2019 szeptemberére tűzték ki életbe lépését, ezen belül az, hogy a dokumentum mikor készül el, változhat. Szerinte ezt a dátumot tudják tartani.

(Forrás: Eduline)

Szülők akadályozták meg, hogy jogsi nélkül vezesse a buszt külföldi kirándulásra

Nem engedték elindulni a 17. kerületben az iskolai kirándulásra leszervezett buszt a szülők, mert nem találták megfelelőnek a jármű gumiabroncsait. Még a rendőrséget is kihívták, amelynek ellenőrzése során kiderült, hogy a busz műszakilag rendben van, viszont a sofőrnek lejárt a jogosítványa. A legjobb diákokat vitték volna jutalomútra Ausztriába, de így itthon maradtak a gyerekek.

(Forrás: hvg.hu)

Áder János aláírta a Taigetosz-törvényt

Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában - amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére - kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért.

(Forrás: Kisalföld)

Lénárd Sándor: Nem csak a Trefortban és a Radnótiban kell tanítani

Az osztott tanárképzés több szempontból is kedvezőbb volt. Akkor az első három évben csak belekóstoltak a diákok a tanárképzésbe (pedagógiai, pszichológiai kurzusokon), de ez arra elég volt, hogy eldöntsék, valóban tanárok szeretnének-e lenni, vagy inkább más irányba indulnának el. Amikor pedig már választott tárgyukkal végeztek, abban a tudatban kezdték el a mesterszakot, hogy ők biztosan pedagógusok akarnak lenni. Az osztatlan képzésben viszont a pedagógia és pszichológiai tárgyak többsége az első három évre csúszott le, tehát arra a korszakra, amikor még nem is igazán tudja a diák, mi szeretne lenni.

(Forrás: 24.hu)

Taigetosz-törvény: a szakma kérte, de a rossz iskolarendszer miatt tragikus lehet

A törvénymódosítás tehát önmagában nem lenne probléma, „akkor válhat valóban kártékonnyá, ha ezzel együtt nem történnek olyan beruházások, amik az iskolát jobbá teszik. Például nem vesznek fel minden iskolába fejlesztő pedagógust, vagy nem emelik meg a felzárkóztató órák számát, amihez minden gyereknek joga van” – mondja a gyógypedagógiai szakértő. Ha minden így marad, akkor folyamatos kudarcra lesznek ítélve az érintett gyerekek, ebből pedig egyenesen következik, hogy csak a lemorzsolódók száma fog növekedni.

(Forrás: hvg.hu)

Kamrás Orsolya: Pálmák a Taigetoszon

Gyomorforgatóan álszent érv a Taigetosz-törvény mellett az, hogy a könnyítés elveszi az érintettek motivációját a nehézségek legyőzésére. Ugyanis nem elsősorban az egyéni képességek jelentik a nehézséget, hanem az, ahogyan a környezet ezekhez viszonyul. Önmagában az, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket, annyit jelent, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket. Nehézséggé attól válik, hogy ezt elvárják tőle, vagy a továbbhaladás feltételévé teszik, illetve attól, ha értékminősítést társítanak hozzá (a gyerek kézírása „csúnya”) vagy egyenesen az embert minősítik (a gyerek figyelmetlen, lusta stb.) A beilleszkedési zavarnak (pardon, nehézségnek) már a nevében is benne van, hogy nem önmagában, objektíve, hanem egy adott közösségen belül jelent problémát.

(Forrás: Nyelv és Tudomány)

Szurovecz Illés: Hiába rugdossák a problémás gyerekeket, kizuhannak az oktatásból

Egy-két év alatt akarja megmenteni a kormány a legproblémásabb gyerekeket, nehogy végleg eltűnjenek az oktatásból. Ezért elindították a Híd-programot, de a tanároknak semmilyen módszertani segítséget nem adnak. Az iskolák mégis szívesen jelentkeznek, mert így legalább minden tanárnak kijön az óraszáma. Közben a kormány nem is vizsgálja, működik-e a dolog, leginkább úgy tűnik, hogy nem. A korai iskolaelhagyás folyamatosan nő, és egyre távolabb kerülünk az EU-s vállalásunktól.

(Forrás: abcug.hu)

A tanulás demokratizálása. Falko Peschel előadása az Európai Demokratikus Oktatási Közösség 2008-as lipcsei konferenciáján

Mondhatjuk, hogy az iskolareform alig 30 éves. Tehát azok, akik megengedik az iskolában a „szabad” munkát, ezt már évek óta teszik. 83%-a azoknak, akik ezt teszik, már évek óta így tanít. Sajnos tehát nem beszélhetünk arról, hogy aki ezt a munkát elkezdi, az egyre inkább ezt csinálná, egyre több helyet adna a nyitottabb tanulási formáknak. Ehelyett az történik, hogy a tanárok gyorsan némi teret adnak ennek a módszernek, azután ez ennyiben marad. Korábbi megállapításom az volt, hogy ezek a nyitottabb módszerek nem gyermek-, hanem tananyagcentrikusak. Erre „hivatkozik” a tanárok háromnegyed része, akik kijelentik, hogy szívesen nyitnának tovább, de nem tehetik, mert hiányzik ehhez a tananyag (Fóti Péter fordítása).

(Forrás: Tani-tani Online)

Veszélyes lehet a gyógypedagógusok hiánya: levelet írtak Palkovicsnak az egyetemek

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére egy állásfoglallást juttattak el a köznevelési törvény módosításának szavazása előtt az oktatásért felelő államtitkárságra. A Palkovics László államtitkárnak címzett levelet a kar most nyilvánosságra hozta. Az írást több, gyógypedagógiai képzést folytató egyetem aláírta. Ebben többek közt megemlítik, hogy rendkívül rövid idő volt a szakmai egyeztetésre, amire korábban nem volt példa. Az egyetemekre például másfél nap határidővel érkezett le az anyag, ennyi idő lett volna véleményezni azt.

(Forrás: Eduline)

Kerényi Imre meglepetést küld 9000 diáknak

A Pedagógusnap 2017 pályázaton iskolaigazgatók pályázhattak a Nemzeti Könyvtár sorozatára, hogy a pedagógusnap alkalmából megajándékozhassák kiváló tanáraikat. Ezen a pályázaton 600-650 iskola vett részt. A tanévzáróhoz kapcsolódó Tanévzáró 2017 pályázaton szintén az iskolaigazgatók pályázhattak, a kiváló tanulóknak jutalomkönyvekre. A pályázat eredményeként 500 iskolában kaptak 18-18 kötetet a Nemzeti Könyvtár sorozatából a kitűnő tanulók jutalmazására - mondta a miniszterelnöki megbízott.

(Forrás: hvg.hu)

Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.

(Forrás: Eduline)

Tartós tankönyv nélkül az alsósok

Már idén szeptembertől eltörölhetik a harmadik–negyedik osztályosok számára kötelező tartós tankönyveket is, vagyis végleg megbukik a kormányzat által 2013 óta erőltetett koncepció az alsó tagozaton – derül ki a 2017. évi költségvetés módosító javaslatának újabb, lapunk által megismert változatából. Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban azzal érvelt a tartós tankönyvek bevezetése mellett, hogy ezzel hozzá akarnak járulni „a szülők által régóta elvárt takarékossági szempontok hatékonyabb érvényesüléséhez”. Ám végül idén februárban hivatalosan is kivezették az intézkedést az első és második évfolyamokról.

(Forrás: Magyar Nemzet)

"Nem bukásra van szükségük": nyílt levelet kapott Áder a Taigetosz-törvény miatt

Nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt a Tanítanék Mozgalom és több civil szervezet, hogy ne írja alá a köznevelési törvény módosítását. "A törvénymódosítás rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat", ezért a Tanítanék Mozgalom és számos civil szervezet nyílt levélben kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást.

(Forrás: Eduline)

„Azt akarják, hogy elbutuljunk” – Összefognak a diákok a kormány romboló oktatáspolitikája ellen

Nem sokkal a botrányos szakmai érettségik és a tanulási nehézségekkel küzdők életét megnehezítő, Taigetosz-törvényként emlegetett módosító elfogadása után tartotta szokásos diákfórumát a Független Diákparlament (FDP). Amíg az Országos Diákparlament egy felülről szervezett fórum, amelyet mindössze háromévente hívnak össze (és előfordul, hogy elhallgattatják azt, aki az oktatáspolitikát kritizálja), addig az alulról építkező, a diákok által 2014-ben létrehozott Független Diákparlament tényleg arra szolgál, hogy a tanulók megvitassák, mi is a baj az oktatással, és hogyan lehetne változtatni.

(Forrás: Magyar Narancs)

„A rossz tankönyvek miatt lesújtó a PISA-teszt”

A mostani tankönyvekre sok pedagógus panaszkodik, és a rossz minőség állhat a legutóbbi PISA-teszt lesújtó eredményei mögött is – vélekedett a jobbikos Dúró Dóra a Hír TV reggeli műsorában. „Nagyon sok pedagógus panaszkodik arra, hogy egyrészt korlátozzák a tankönyvválasztási szabadságot, másrészt pedig ebből a pénzből nem tudnak kijönni. Az egész közoktatási rendszerben ahol intézménylátogatásra járok, mindenhol szóba kerül a tankönyvek témája, és nagyon sokan vannak, akik a régi, patinás kiadók kiadványait hiányolják”

(Forrás: hirtv)

Szomorú, hogy az iskola zavarja a gyerekeket a tanulásban – interjú a TanárBlog szerzőivel, Nádori Gergellyel és Prievara Tiborral

A kérdés az, hogy most milyen válaszokat fogunk adni erre a kihívásra. Sajnos azt látom, hogy mivel úgy érezzük, hogy nagyon keveset tudnak a gyerekek, azt sulykoljuk, hogy még többet kell nekik tanítani. Ez picit olyan, mint amikor az angolnak azt tanácsolják, hogy ha nem értik, amit mond, akkor beszéljen hangosabban. Pedig valószínűleg inkább az lehet a baj, hogy a másik nem tud angolul. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy amíg nekem még meg lehetett magyarázni, hogy miért kell kedd hajnalban latint tanulnom, a diákok ma már sokszor rosszabbul tűrik, ha olyasmiket erőltetünk rájuk, ami nekik nem kell, vagy nem úgy kell.

(Forrás: 24.hu)

Kirekesztve - videóval

Lufikkal tiltakozott a Tanítanék Mozgalom a Taigetosz-törvény miatt. Azt kérik az államfőtől, ne írja alá a törvényt, ami még nehezebb helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket. Kálmán Olga beszélgetése Sulyok Blankával az Egyenesen című műsorban.

(Forrás: hirtv)

Közel százmilliárddal több jut jövőre oktatásra

A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest, jövőre már 550 milliárd forinttal több jut a költségvetésből az oktatásra, ami azt jelenti, hogy növekvő gazdaság mellett, GDP-arányosan 1,5 százalékkal nő az ágazatra fordítható forrás.Arról is szólt: idén és a következő két évben 106 milliárd forintot fordít az állam új bölcsődék és óvodák építésére, illetve az ezekben dolgozók béremelésére. Egy munkacsoport megkezdte az új Nemzeti alaptanterv kidolgozását is – mondta az államtitkár.

(Forrás: hvg.hu)

Nem érdemelte ki a ballagást, nem ballaghat

Egy jó nevű, belvárosi iskolában eltiltották az egyik végzős diákot a ballagástól, édesanyja jogi útra tereli az ügyet. „Nem hallgathatok, ami velünk zajlik, fémjelzi az egész oktatási rendszer embertelenségét, azt a kifosztottságot, amit egyetlen gyermek sem érdemel meg. Történetünk, azt hiszem, túlmutat az én fiam egyéni problémáján, és a Taigetosz-törvény kapcsán különösen aktuális” – olvasható a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért oldalán egy aspergeres fiú története.

(Forrás: hvg.hu)

A Pygmalion-hatás hiányzik a magyar oktatásból

Amikor nap mint nap előkerül – nemrég épp egy uniós tanulmány kapcsán –, hogy Magyarország azért is veszít a versenyképességéből, mert az oktatási rendszere olyan, amilyen, nem csak a támogató környezet hiányában keresendő a bajok gyökere. A központi tesztek, felmérők alkalmasak ugyan a diákok teljesítményének összevetésére, csakhogy túlságosan megnőtt a jelentőségük: az ezeken elért eredmények alapján juthat be valaki egy középiskolába, egyetemre; közvetve ezek által méretik meg egy-egy pedagógus munkájának eredményessége, így végső soron ettől függ az iskolák finanszírozása. A rendszer óhatatlanul is abba az irányba tereli a tanárokat, hogy lemondjanak azokról a motivációkról, amelyekkel hajdan a pályára léptek; arról, hogy megmutassák diákjaiknak a felfedezés, a kreativitás, az élet örömét.

(Forrás: hvg.hu)

Miként lesz a tanulási zavar diagnózisa stigma – Avagy mi a fontosabb: a diagnózis vagy a gyermek?

Az OECD rendszerein belül a konkrét diagnózist egy ellátási kategóriához rendelik. Nálunk az ellátás a diagnózis függvénye: előbb kap a gyermek diagnózist, aztán rendelünk hozzá ellátási formát. Hazánkban az intervenció minden formáját, melyet speciális képzettségű szakember lát el, diagnózisnak kell megelőznie. Ez Európa más országaiban nem feltétlenül van így.

(Forrás: Új Pedagógiai Szemle)

Kit tesznek ki? Maguk a szülők is örülnének, ha nem kellene felmenteni a gyereküket az osztályozás alól

Amikor a szülő szembesül azzal, hogy a gyereke valamilyen tanulási zavarral küzd, a járási szakértői bizottság igazolhatja, hogy BTMN-es. Az SNI-ről szóló igazolást viszont már csak a megyei bizottságok adhatnak ki, ez viszont egy hosszabb procedúra, amit nem mindenki vállal, mert ha elhúzódik, a gyerek közben megbukhat – mondta el lapunknak Erdész Ferenc az SNI-s és BTMN-es szülőket tömörítő Csak Együtt Van Esély csoport tagja. Maguk a szülők is sokkal jobban örülnének, ha nem kellene felmenteni a gyereküket az osztályozás alól. Hiszen például az olvasási nehézség és a diszlexia között nincs éles határvonal, az előbbi enyhébb és megfelelő tanítási módszerekkel könnyen kezelhető lenne, de a szülők éppen ezt hiányolják. Megfelelő módszerekkel, fejlesztéssel ezek a problémák kiküszöbölhetőek lennének, de a magyar oktatási rendszerből ez a szemlélet teljesen hiányzik.

(Forrás: Vasárnapi Hírek)

A pedagógusok fizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát is meg fogja haladni

Az államtitkár a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési időszakról szólva elmondta: a központi régión kívül közel 200 milliárd forintot fordítanak a köznevelési rendszer infrastrukturális feltételeinek javítására, eszközök beszerzésére, illetve pedagógusképzésre. Ebből mintegy 60 milliárd jut új iskolák építésére és a meglévők bővítésére, további 30 milliárd pedig felújításokra és eszközbeszerzésekre. Ezzel párhuzamosan a Környezeti Energiahatékonysági Program (KEHOP) keretéből is további 20 milliárd forintot biztosítanak a köznevelési intézmények energiahatékonysági beruházásaira.

(Forrás: hvg.hu)

Veszélyben vannak a gyerekek, észrevétlenül programozzák az elméjüket - figyelmeztet a szakember

Az egészen kis gyerekek a műsorok között vagy közben lejátszott reklámokat nem tudják elkülöníteni magától a műsortól - mondta az InfoRádióban Kósa Éva pszichológus.A későbbiekben a reklámok vonzó és birtoklásra buzdító hatásával kell számolnunk. A gyerekek olyan környezetben, olyan bemutatásban látnak vonzó tárgyat, ételt, helyzetet, ami számukra a könnyen elérhető, megszerezhető dolgokat ígérik. "Ami azonban kevésbé üt szöget az emberek fejébe, az az, hogy a reklámok bemutatása során szituációk kerülnek a gyerekek elméjébe,oly módon, hogy azok természetesek, rendkívül vonzók. Ilyen például, amikor a szülői magatartás valamilyen dicsérő, jóváhagyó helyzetben egy édességhez társul".

(Forrás: Inforádió)

Szexuális zaklatástól a „kakis” könyvig

Drogok, válás, családon belüli erőszak, szexuális zaklatás – mi számít még tabunak manapság az ifjúsági irodalomban? Az elmúlt években itthon is ellepték a boltok polcait a kötetek, amelyek korábban nem tapasztalt nyíltsággal beszélnek súlyos társadalmi problémákról. A szakértők szerint a magyar piac közel 15 éve kezdte el követni a nemzetközi gyerekirodalmi trendeket. A tabutémák eleinte csak a fordításokban jelentek meg, idővel viszont egyre több magyar szerző műveiben is felbukkantak kényesebb kérdések.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Orvosi igazolással megúszható a Taigetosz-törvény

Maruzsa Zoltán szerint ez csak azokra a diákokra lesz érvényes, akiknél a fejlesztőpedagógus segítsége érezhető javulást eredményez – esetükben valóban adnának majd osztályzatot. Azok viszont, akik orvosilag igazolt fogyatékossággal élnek, vagy egy szakértői bizottság is elismeri fejlődési zavarukat, továbbra sem kapnak jegyet teljesítményükre – ígéri a helyettes államtitkár. Maruzsa kitért arra is, hogy a hírek szerint ezután gyógypedagógiai szakképesítés nélküli tanárok is taníthatják az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeket – mint mondta, ez csak az olyan „készségtárgyakra” lesz igaz, mint az ének, a rajz, a technika, illetve az etika.

(Forrás: Magyar Nemzet)

„Önnek is van valamije, ami egyetlen szuperhősnek sincs” - beszélgetés Philip Zimbardóval

Ha valaki többet tud a pszichológiáról, a látszólag egyszerű jelenségek mögött is felfedezheti a mélyebb, komplex tartalmat. Ezáltal jobban értelmezhetővé válik a terrorizmus is. Ha megértjük, hogy az Iszlám Állam az internetes közösségi oldalakon toborozva a terroristákat milyen pszichológiai módszereket használ, máris csökken a szervezet ismeretlenségéből fakadó félelmetessége. Egyúttal arra is rájöhetünk, hogy a terroristák tudatosan használják a médiát, amely a valóságos pusztító erejüknél sokkal intenzívebben tudósít a terrortámadásokról, miközben olyan jelenségek, például autóbalesetek, amelyek valójában sokkal több ember életét oltják ki, észrevétlenek maradnak. Természetünknél fogva társas lények vagyunk, igyekszünk csoportokhoz tartozni; akár rossz célok által vezérelt csoporthoz is.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Már diákmunkára sincs elég fiatal

A nyári diákmunka területén is tapasztalható a munkaerőhiány a kevesebb tanuló, illetve a több álláslehetőség miatt – mondta Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) főtitkára az M1 csatornán hétfőn. A szervezet főtitkára emlékeztetett arra, hogy évek óta egyre kevesebben tanulnak a felsőoktatásban: 2007-ben még 470 ezer hallgató járt az egyetemekre, főiskolákra, jelenleg már csak 290 ezren.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Dragomán is véleményt mondott a köznevelési törvény módosításáról

Nagyon fáj, hogy azt olvasom, a parlament nagy többséggel szavazta meg azt a törvényt, ami megfosztja a segítségtől a diszlexiás, diszkalkuliás és más tanulási nehézségekkel küszködő gyerekeket. A saját példám talán megmutat valamit abból, hogy meddig juthat az ember, ha segítik és elfogadják, és nem megnehezítik az életét. Tudom, hogy a tanárok többsége ezután is emberségesen mindent meg fog tenni azért, hogy a diákjaik teljes emberként élhessék túl az iskolát, kár, hogy ezután néha ki kell majd játszaniuk a szabályokat ehhez, úgy, ahogy régen. Nem tudom, kinek jó ez, és azt sem, hogy mi szükség van rá

(Forrás: Eduline)

Emmi: kötelező fejleszteni a tanulási nehézséggel küzdőket

Az oktatásért felelős államtitkárság a köznevelési törvény héten elfogadott módosítása körüli vitákra reagálva kiemelte: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a "magára hagyás", a "lemondás" és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz.Hangsúlyozták, hogy a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat. A közleményben kitértek arra is, hogy a jogszabálymódosítás szakmai kezdeményezésre született.

(Forrás: Eduline)

Ezt nem tesszük ki az ablakba: mely országokban a legjobb tanárnak lenni?

Az Insider tette közzé a szokásos listáját az OECD-országok adatait összesítve. Nem lehetünk büszkék. Sajnos Magyarország mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai tanárok jövedelmét tekintve az utolsó 10-ben található. A lap különszedte a kezdőfizetést, a 10 év tapasztalat után kapható bért, és a legmagasabb elérhető jövedelmet.

(Forrás: Eduline)

Egész életre kiható kudarc: ezt fogja okozni a Taigetosz-törvény a szakember szerint

Aáry-Tamás Lajos, oktatási ombudsman nemrég épp amiatt védte a törvényt, mert az enm vonatkozik az SNI gyerekekre. Gyarmathy azonban figyelmeztet, hogy a BMTN kategóriába sorolt gyerekek könnyen az SNI-sek között találhatják magukat, ha nem kapják meg a megfelelő oktatást. A zavarok súlyosságát és kialakulásának valószínűségét növelik a nem megfelelő tanítási módszerek, a felmentések elvétele pedig egész életükre kiható kudarcokra ítéli a tanulókat - zárja levelét a szakpszichológus.

(Forrás: Eduline)

Nem Taigetosz, de ettől még nincs ok az örömre

Na, de akkor hol itt a probléma? Ott, hogy ezeket a gondokat – amikre eddig tehát lehetett felmentést kapni, most már nem, hiszen nem klasszikus SNI – konkrétan a magyar oktatási rendszer okozza, és fogja ezentúl is okozni. A tanítóknak kötelezően ismerniük kellene a tanulási zavar tüneteit, a megjelenésük időpontját és a segítés módjait, kellene nekik heti két korrekciós óra, amit óraszámuktól függetlenül külön díjaznak. Ha most csak annyi történik, hogy elvették a mentesítést, de sem a szülő sem az iskola nem kap segítséget, megoldást a meglévő gondokra, akkor nagyon nagy a baj.

(Forrás: index)

Diszes társaság

Ennek a módosításnak többek között olyan üzenete is van, hogy fölösleges a gyógypedagógia.De azt is üzeni a kormány, hogy nincs láb, nincs csoki: ha nem lehet a padon feküdni, akkor megszűnik a hajléktalanság, ha betiltják a tűcsere-programot, akkor megszűnik az intravénás szerhasználat, ha átminősítik a szegénység kifejezést, akkor megszűnik a szegénység s végül, ha megvonjuk a valamiért nehezen tanuló gyerekektől a támogatást, de legalábbis lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szakszerű segítség elmaradozzon, akkor megszűnnek a valamiért nehezen tanuló gyerekek.

(Forrás: Apapara)

BTMN tanulók - miért káros a törvénymódosítás?

A törvénymódosítás elleni tiltakozás leszerelésére gyakran hangzott el az az érv, hogy gyógypedagógusok - köztük Gereben Ferencné, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke - támogatja a változtatást. Az indoklás szerint a BTMN tanulók az értékelés alóli felmentés miatt motiválatlanok, a fejlesztés az értékelés megkövetelése esetén eredményesebb lesz. Azt sugallják, hogy a BTMN nem is valóságos problémát takar, a valódi diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások SNI kategóriába tartozva így is meg fogják kapni az értékelés alóli felmentést, a lustákat pdig nem kell segíteni. A CKP munkájában részt vevő gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, tanárok, érintett szülők nem így gondolják.

(Forrás: ckp.tanitanek.com)

Kísérleti nyulak a rendszerben – ilyen volt az első szakérettségi

A szakgimnáziumi érettségin valószínűleg nem lesz túl nagy a bukási arány, azonban a visszajelzések alapján úgy tűnik, a jó tanulók nem tudják elérni azt az eredményt, ami az erőfeszítésüknek megfelelő lenne – mondja Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője. Ennek az az oka, hogy nagyon későn derült ki, pontosan milyen résztárgyakból kell letenni a szakmai érettségit, így nem tudtak megfelelően felkészülni.

(Forrás: hvg.hu)

Budapesti gimnázium tanára nyerte el a rangos amerikai díjat

Surányi László, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára elnyerte a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Inspirational Teacher Award (2013) nevű díját.Surányi évtizedek óta matematikatanár, különösen érdeklik a matematika és az axiomatika (matematikai alapkutatás) határterületei, illetve a zene - olvasható a tanár honlapján. 64 éves tanár 1982 óta tanít a Fazekasban, 1978 óta tart szakköröket. A tanítás előtt tíz évig a Matematikai Kutatóintézet munkatársa volt.

(Forrás: hvg.hu)

Baj van a gyerekekkel, megkongatta a vészharangot egy óvodai orvosnő

Ugrásszerűen megnőtt az elmúlt öt évben azoknak a két-három éves gyermekeknek a száma Franciaországban, akik a tabletek és okostelefonok intenzív használata miatt viselkedészavarokkal küzdenek. Erre figyelmeztet több francia szakember, akik országos megelőzési programot sürgetnek. A vészharangot egy, a gyermekek védelmére szakosodott, elsősorban Párizs környéki óvodákban dolgozó orvosnő kongatta meg, aki saját tapasztalata alapján azt állítja, körzetében az elmúlt öt évben hatszorosára nőtt azoknak a két-három éves gyermekeknek a száma, akiken komoly viselkedés- vagy figyelemzavar mutatkozik az óvodákban és iskolákban, esetleg jelentős beilleszkedési problémákkal küzdenek.

(Forrás: Inforádió)

Nem vonatkozik a diszesekre a Taigetosz-törvény az ombudsman szerint

Aáry-Tamás elmondta: a jogszabályban említett BTMN kategória nem fedi a sajátos nevelési igényű kategóriát. "Az előbbi egy nehézség, az utóbbi már ennél több, zavar", tehát a diszesek (diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások), a sajátos nevelési igényű kategóriába tartoznak, erre pedig nem vonatkozik a törvény. A törvénymódosítás indoklásában az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok egyaránt motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Az az oktatási jogok biztosa úgy tudja, ez a gyógypedagógiai szakmával egyeztetett álláspont, de mivel nagy zavar van a törvény miatt, meg fogja keresni a gyógypedagógusokat és a képzőket, hogy tisztázzák a törvény értelmét és annak kommunikációját.

(Forrás: index)

Megint egy lépéssel távolabb kerültünk egy jobb jövőtől – Ez a baj a „Taigetosz”-törvénnyel

A köznevelési törvény legújabb módosítása „Taigetosz”-törvény néven híresült el, utalva arra, hogy tanulási vagy beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat az új szabályozás szakadékba taszítja, és magára hagyja. Egyetlen nap, egyetlen szavazás. Alig pár perc a magyar országgyűlés tagjainak életéből, mégis tökéletes példája annak, hogy ma Magyarországon visszafelé haladunk az időben. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írása.

(Forrás: wmn.hu)

Czeglédi Zoltán: Taknyos kölykökről

Az a tény, hogy Orbán Viktor a valamiért köznevelésinek nevezett törvény módosításával gyerekek tízezreinek az életét teszi tönkre, csak azokat lepheti meg, akik az elmúlt éveket egy szatyorban töltötték és/vagy azzal nyugtatták magukat, hogy tudniillik van azért a Fidesznek egy "kedvesebb, okosabb arca" meg hogy "végeredményben jót akarnak".

(Forrás: Sztárklikk)

Sajtófigyelő

2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)

--

2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)

--

2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)

--

2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)

--

2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)

Címkék

Videoportál pedagógusoknak